Bio fehér rizs

Származási hely: Magyarország

Forgalmazó: Nagykun 2000

GMO-mentes!

Átlagos tápérték 100 g termékben

Energia 348 Kcal / 1477 Kj

Zsír 0,3 g

Amelyből telített zsírsavak 0,1 g

Szénhidrát 78 g

Amelyből cukrok 0 g

Rost 0,5 g

Fehérje 8 g

Só 0 g

A növényről:

A rizs (Oryza sativa) a pázsitfüvek (Poaceae) családjába tartozik, fontos gabonanövényünk. (Gabonának a termesztett pázsitfüveket nevezzük.) Eredendően sok nedvességet igénylő, szubtrópusi növény. Mára a tenyésztésnek köszönhetően számtalan éghajlathoz alkalmazkodott, összesen mintegy 8000 fajtája létezik. Még a viszonylag hideg és száraz Európában is megélnek az úgynevezett száraz fajták. Az asztalunkra kerülő rizs egy sor malomipari lépésből álló feldolgozás végterméke. Először külső héjától, a pelyvától szabadítják meg, így keletkezik a barna rizs, amit a mag belső héja, a korpa fed. Ezután úgynevezett koptatással eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát, így keletkezik a fényezetlen fehér rizs. Bár a hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagok távoznak, a hántolás mégsem fölösleges, mert a korpában viszonylag sok zsír is van, ami miatt különösen a rizs hazájában uralkodó éghajlat trópusi-szubtrópusi melegében az úgynevezett lipáz enzim munkája nyomán igen hamar megromlana. A megavasodott rizskorpa pedig nem egészséges. A hántolás tehát a rizs egyfajta kényszerű tartósítása, amit ha el tudunk kerülni, sok hasznos tápanyagot menthetünk meg. A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A hazai "A" rizsben legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és 10 százalék rizsszem-törmelék lehet.

Származása:

A rizs az egyik legősibb kultúrnövény. Őshazájában Délkelet-Ázsiában termesztése 5000 éves múltra tekint vissza. Kína és India népeinek már időszámításunk előtt 2000-2500 évvel vallási szertartásokban szereplő megbecsült élelmiszereként szerepelt. Európában a római korban még egzotikus drágaságként találni a gazdag lakomák asztalain. Elterjedése a középkor elejére tehető, az Ibériai-félsziget irányából, az ottani arab–mór élelmiszer-kultúra részeként. Olaszországban a 15. század elején jelent meg, míg a Balkán-félsziget országaiban a török hódoltság idején vált ismertté.

Magyarországi megjelenése is ehhez az időszakhoz köthető. Valószínűsíthető, hogy a törökök honosították meg hazánkban.

Beltartami értéki::

A rizs 76 százaléka keményítő - amilóz és amilopektin - formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0,6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása. Fele olyan sovány, mint azonos mennyiségű főtt tészta. Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, ezért fogyasztása a vércukor-háztartás szempontjából kedvező.Növényi rostjai serkentik a bélműködést. Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, akárcsak a belőle készült rizsliszttel készült ételeket. Kifejezetten sok a bőr karbantartásához szükséges vitamin található benne. A B1-vitamin hiányában fellépő beri beri nevű avitaminózis felfedezése a rizshez kötődik. Teljesen hiányzik viszont belőle az A-, B12-, C- és D-vitamin. A fehér rizsben kevesebb a fehérje, de jól hasznosítható fehérjeforrás. Hántolva tápanyagtartalmánál fogva inkább köretnek alkalmas, hántolatlanul azonban teljes értékű táplálék lehet

Felhasználása:

A rizsből reggelire, ebédre és vacsorára is készíthetünk ételeket, az előételektől a desszertig valamilyen formában mindig felkéredzkedik a terített asztalra.

Reggel a rizspelyhek, puffasztott termékek kedveltek. A rizs hazájában, Délkelet-Ázsiában kedvelik a rizsből készült leveseket, reggelire is fogyasztják. Európában is kedvelt, néhol már-már nemzeti étellé váltak a rizses fogások. Gondoljunk csak a spanyol sárga zöldséges rizsre, a paellára.

Az ínyencek különböző rizses ételekhez különböző rizsfajtákat használnak. 

Érdekességek:

2019 óta Japán a legnagyobb rizskitermelő ország. Az emberiség több mint 60 százalékának fő tápláléka