Gersli

Származási hely: Lengyelország

Glutént tartalmaz!

Átlagos tápérték 100 g termékben

Energia 333 Kcal / 1394 Kj

Zsír 0,8 g

Amelyből telített zsírsavak 0,1 g

Szénhidrát 60 g

Amelyből cukrok 2,2 g

Fehérje 23,6 g

Só 0,06 g

A növényről:

Az árpagyöngy hántolt és méret szerint osztályozott árpa. A gersli szó a német Gerste (árpa) kicsinyített formája. A modern előállítás hántolóüzemekben történik, ahol az árpaszemeket hántolják és osztályozzák.

Beltartami értékek:

A legnagyobb nyomelemtartalmú gabonafajta. Kálium-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma is jelentős, továbbá rosttartalma is magas, ezért serkenti az emésztést. A gersli fogyasztása kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre. Megnyugtatja az idegrendszert, és vizelethajtó hatása is ismert. Emellett növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, immunrendszer-erősítő, valamint hűtő hatása miatt lázcsillapító és bőrregeneráló hatású. A legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalmú gabonaféle: A-, B1-, B2-, B6-, E- vitamint, de rezet, cinket és vasat tartalmaz.

Rendszeres fogyasztása minden korosztály számára javasolt. Az árpa jótékony tulajdonságai miatt különösen ajánlott időseknek, kismamáknak, de még a diétázóknak is, mert rövid idő alatt fontos tápanyagokkal látja el szervezetet. Nem is gondolnád, de magas kálcium tartalma jót tesz a fogaknak, káliumtartalma pedig jó hatással van a szívre és a májra. Az E-vitamin miatt pedig táplálja a bőrt, megelőzi a ráncokat, sőt a férfiak esetében javítja a szexuális potenciát is.

Felhasználása:

Levesbetétnek, kásának, köretnek, rakott és töltött ételekbe, de salátának is egyaránt használható. Főzése előtt célszerű néhány órára beáztatni, főzési ideje elég sok (kb. 40 perc), viszont szinte lehetetlen szétfőzni, ezáltal elronthatatlan lesz. Gersliből készülhet édes gabonakása is, ezeket megspékelheted piros gyümölcsökkel, fahéjjal, szegfűszeggel, így egészséges desszert lesz a vacsora után.

Érdekességek:

Már a vikingek és a római gladiátorok is fogyasztották, erjesztett levét pedig az ókori Egyiptomban is itták. Marokkóban sütemény alapanyaga, Japánban pedig szépítőszerként fogyasztják. 

Tibetben az árpaszemeket homokkal összeforrósítják, leszitálják, szárítják, és ezután hántolják lábbal taposva, majd lisztet őrölnek belőle.