Tarkabab

Menő-jövő
2490Ft / kg
Raktáron
Gabonafélék és hüvelyesek / Hüvelyesek
Nyomokban földimogyorót, szezámmagot, dióféléket tartalmazhat!Száraz, hűvös helyen tartandó!VegánGluténmentes
kg

Részletek

Származási hely: Magyarország

Forgalmazó: Tellér Kft


Átlagos tápérték 100 g termékben

Energia 333 Kcal / 1394 Kj

Zsír 0,8 g

Amelyből telített zsírsavak 0,1 g

Szénhidrát 60 g

Amelyből cukrok 2,2 g

Fehérje 23,6 g

Só 0,06 g


A növényről:

Levele tojásdad alakúak, termése tokban fejlődik ki. Az őshazában, Amerikában közel 4000 fajta bab ismeretes.


Származása:

Az amerikai kontinensen a bab nagy múltra tekint vissza. Nagyjából 6000 évvel ezelőtt itt jelentek meg az első babültetvények. Peruban és Mexikóban találtak ilyen korú régészeti leleteket. A zöldség fontosságát jelzi, hogy az egyiptomiak a fáraók sírjaiba is helyeztek babot, hogy a nagyhatalmú megfelelő ellátásban részesüljön a túlvilágon is.

Európa számára Kolumbusz utazásai után vált elérhetővé a bab.


Beltartami értékei:

A bab jótékonyan hat a koleszterinszintre, kiemelkedően magas rosttartalmával jót tesz az emésztésnek, és a burgonyáénál tízszerte nagyobb fehérje-tartalma elengedhetetlen az emberi szervezet számára. A legtöbb bab zsírtartalma igen alacsony, ellenben igen magas a szénhidráttartalma. 10 dkg szárazbab kalóriaértéke 340 kcal. A bab tartalmaz vasat, folsavat, B-vitaminokat és a vegetáriánus táplálkozás egyik alapeleme. A bab fehérjében és szöveti vízben, valamint rostokban gazdag eledel. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés része.

A szervezet lassan emészti, a teltségérzet hosszan megmarad. Cukortartalma alacsony: fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet.Magas antioxidáns tartalma segít egyes rák-, és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős a molibdén, a vas, és a mangán. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a mitokondriumokban képződő szabadgyököket. A szárazbab remek B1, K-vitamin, folsav, foszfor, magnézium, és nátrium forrás. A bab segíthet felvenni a harcot: a szívrohammal, a cukorbetegséggel és az elhízással szemben, de a legfrissebb kísérletek azt is bizonyították, hogy a bab csökkenti a koleszterinszintet, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, valamint a rák kialakulását is. Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a babban is megtalálható IP6 elnevezésű anyag játszik közre a rák megelőzésben. Most azonban felfedeztek még egy rákellenes összetevőt a hüvelyesekben, az IP5-öt, amely nemcsak gátolja a rákos sejtek növekedését, hanem a citotoxikus gyógyszerek hatását is növeli. A bab héja a színét és antioxidáns képességét a fenoltól és az anthocyanins nevű anyagtól kapja. Minél sötétebb a bab, annál több fenolt tartalmaz. A vörösborból jól ismert resveratrol vegyület a babban is igen magas. Ez a vegyület védi a DNS-t a károsodástól, tehát lassítja az öregedést, késlelteti a ráncok kialakulását, sőt a bőrt is üdén tartja.


Felhasználása:

Néhány óra áztatást követően csodálatos, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag ételek készíthetőek belőlük. Az áztatás egyébként nem csak arra szolgál, hogy a bab megteljen nedvességgel és könnyebben megfőjön, hanem segít csökkenteni a babban lévő emészthetetlen szénhidrátok mennyiségét, így a bab okozta felfújódás mértékét is csökkentheti. A szárazbabhoz főzés közben ne adjunk sót vagy ecetet, citromot, esetleg bort, mivel ezektől a bab nehezebben puhul és egy óvatlan fűszerezéssel vagy ízesítéssel megnövelhetjük a főzési időt. A sót, citromot és a többi ízesítőt csak akkor adjuk a babhoz, amikor már majdnem elkészült. A babhoz a legjobban a zöldfűszerek illenek. Ilyen a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a babérlevél vagy a borsikafű. De természetesen a magyar és nemzetközi konyha igen sokféleképp képes ezt a zöldséget elkészíteni. A magyar konyhában leginkább leves vagy sólet formájában van jelen a bab. Ezenkívül készíthető belőle főzelék, saláta, tört bab hagymával.


Érdekességek:

Egy kicsit nyugatabbra, Franciaországban is nagy hagyományai vannak a babos egytálételeknek. Az úgynevezett cassoulet (ejtsd: kásszulé) egyes legendák szerint 1355-ben született, amikor Castelnaudary ostroma alatt a városban lakók egy nagy bográcsba hordták össze, amijük még akadt a kamrában és az így kapott ételből lett a későbbiekben ismertté vált cassoulet, amit manapság konfitált libával vagy kacsával szoktak elkészíteni. A franciák mellett a spanyoloknak is megvan a maguk babbal készített egytál ételük, a káposztával és sertéshússal készülő ollada.


A menő jövő cookie-kat használ. Elfogadod a használatukat?